Vivien és Tamás sikeresen helyezkedett el
szakácsként és felszolgálóként Ausztriában!

Vivien és Tamás véleménye / 2015. január 15.Szia Zoltán!

 

Úgy érzem nekünk teljes mértékben szerencsés volt az álláskeresés. Párban, férj és feleségként, szakács és pincér felállásban vállaltunk munkát Tirolban.

Mindketten megalapozott német (ez alatt a németországi német nyelvet értem) nyelvtudással indultunk neki a pályáztatásnak. De az izgalom mindenkor mindenkiben ott van, még bennem is, aki szinte otthon érzi magát a német külföldiek között.

Megirtunk egy német nyelvű motivációs levelet, amiben magunkat „adtuk el”.

Kapós lett, már a pályáztatásunk estéjén fél óránként csörgött a mobilunk este 6-tól 9-ig. Attól kezdve a mobilt le sem tettem a kezemből. Az első három napig bírtam idegileg a sok e-mailt és telefont. A férjemmel gyors döntést hoztunk. A 300 e-mailt kiszortíroztuk egyesével, a telefonhívásokból írt jegyzeteket átnézve öt helyet vettünk a kezünkbe, akikkel valamilyen formában már beszéltünk a munkáról. Pontosan tudtuk milyen helyre akartunk menni, én elmondtam a feltételeinket is (tanácsos, hiszen sok időt és pénzt lehet ezzel megspórolni), hogy például családi vállalkozást keresünk, a dolgozói létszám ne legyen 100 fős, legyen az étkezés biztosítva, mosni tudjunk magunkra és legyen egy szobánk, amiért nem kell pluszba fizetni. Röviden ennyi feltételt szabtunk.

Ezt ugyan sok helyen megígérik, de amikor odajutsz, kiderül, hogy a mosás 3 euró, a szállásért levon havi 100 eurót, és még az étkezést is csak egyszer biztosítja szabadnapodon, meg vagy bujkálsz az étellel vagy elmész bevásárolni. Így igaz, hidd el.

Vissza a munkaválasztáshoz. Mikor az öt lehetséges hely között válogattunk, mindenkit visszahívtunk és volt, akivel legalább három, négyszer is beszéltünk. Német mobilunk volt, amit először 40 euróval töltöttünk fel, de ezen csak hívást fogadtunk. Egy hét alatt elfogyott ez az összeg, töltenünk kellett még 10 eurót rá, hogy minket tudjanak elérni a munkaadók. Naponta 25 hívónk volt, és még azóta is keresnek minket, sőt ajánlkoznak is, ha a mostani munka nem jönne be, még van hely máshol a számunkra.

Kiválasztottuk a helyet. Családi vállalkozás, 26 szobás panzió tartozik hozzá, az étterem 25 éve közismert ahová Münchenből is szívesen átjárnak az emberek. Ötfős a személyzet plusz kettő a főnök és a fia. Minden nap együtt dolgozunk és mindenki tudja a feladatát. Az én munkakörömről annyit hogy pincérként minden reggel szobát takarítok, mosunk és vasalunk este pedig 18 órától az étteremben felszolgálunk a kolléganőmmel, aki szintén magyar.

A férjem, Tamás szakács és őszintén bevallja, hogy soha nem fárad el a munkától, nincs nyomás alatt, nem kell kapkodni. A főnök ugyanis annyi vendéget enged be, amennyit úgy gondol, kényelmesen megcsinál a személyzete. Ez azt jelenti senki nincs túlterhelve.

Vivien és Tamás véleménye / 2015. január 15.

Félhavi fizetést kaptunk 14 napja dolgoztunk és nagyon elégedettek vagyunk a pénzzel. Benne volt a karácsonyi és egyéb ünnepnapok pénze is.

A szezont megcsináljuk, áprilisig aztán meglátjuk a nyári szezonig. Előreláthatólag jó ajánlat, hogy egy évben 2 szezont kell dolgozni, télen 3.5 hónap, nyáron 6, és a maradék, majdnem 3 hónap szabad. Itthon hol maradna ennyi időd és legfőbbként ennyi pénzed?

Viszonyításképp otthon pultosként dolgoztam egy jó nevű cukrászdában napi 8 órában bejelentve, havi 20 napot, minden hétvégén. A mostani fizetésem (összesen 5 éve dolgozom külföldön kisebb megszakításokkal), ötször annyi, mint amit otthon kaptam fele annyi munkával sem.

Szóval, ha engem kérdez bárki is vagy minket, mi soha többet nem akarunk Magyarországon élni és főképp dolgozni nem. Mi abba a kevés arányba tartozunk, akik nem szerencsét próbálni hagyják el az országukat majd évek múlva hazaviszik a keresetüket és élnek életük végéig, hanem akik kinti fizetést megspórolva, kint szeretnénk megvalósítani álmainkat. Család, ház és a munka. Ez sok idő, de legalább tudjuk, megvalósítható.

A mi történetünk nem ezzel a munkával kezdődött el, de mivel a Tiroli Álláskereső munkatársai mindenben segítőkészen helytálltak és mi őket választottuk, ezért tartoztunk annyival, hogy leírjuk hova juttattak el minket.

A munkájukat kiválóan teljesítik, naprakészek, mindig elérhetőek és nem egy hivatal, ahol félreteszik a kagylót vagy váratnak hosszú percekig.

Köszönet a megannyi lehetőségért és az ismeretségért, tudom, hogy bármikor bárhol kapcsolatba léphetünk egymással.

Üdvözlettel,

Tamás és Vivien