Bécsben, több mint 1100 különféle kávézó van, közel 1000 eszpresszó bár, és több mint 200 kávézó-cukrászda.
A bécsi kávéházi hagyomány egy olyan tipikus gasztronómiai, bécsi intézmény, amely most is fontos részét képezi a bécsi kultúrának.
A bécsi kávéházi kultúra 2011 óta tartozik az UNESCO szellemi kulturális örökségéhez.
A bécsi kávéházak különböznek a többitől, mert a vendég, aki csak egy kávét rendelt, órákon át az asztalnál ülve és az újságokat olvasgatva maradhat.
Ez az a hely, ahol találkozik az ember a barátokkal és ismerősökkel, és így az üzleti találkozók, vagy természetesen randevúk megfelelő helye is lehet.
A 19. század végén és a 20. század elején a főbb irodalmi személyek az ország különböző kávéházait használták nem csak eszmecserére, hanem közvetlenül az írásra is, ez az úgynevezett „Kávéházi irodalom”.
Falatkák és sütemények, torták, piték, vagy a híres bécsi gombóc voltak még a kínálatban.
Azonban néhány kávézóban teljes körű, mind bécsi és nemzetközi konyhát kínálnak, ha a kávét megelőzően az ember ebédelni vagy vacsorázni is szeretne.
Sok klasszikus bécsi kávéházban este 18 vagy 19 óráig volt hallható bizonyos napokon a zongoramuzsika, olykor konkrét témák, programok és egyéb előadások kísérik, mint például az irodalmi felolvasó esték.
A bécsiek a második török ostrom felszabadulása során, 1683-ban néhány zsákban furcsa babokat találtak, kezdetben azt gondolták, hogy teve takarmány és el akarták égetni őket.
Sőt, az egyik első bécsi kávéház körülbelül erre az időre nyúlik vissza.
1685-ben egy örmény származású férfi, Johannes Theodat alapította az első kávéházat.
Az új italt a bécsi lakosság nagyon jól fogadta, így egyre több kávéház jött létre.
1819-ban már 150 kávézó, 1900-ben 600 bécsi kávéház volt már.
A vendégek kizárólag férfiak voltak, mivel eleinte csak nekik volt szabad belépni egy kávéházba.
Később a nőknek is engedélyezve volt, de csak férfi kíséretében jelenhettek meg.
Ez volt találkozóhely a játékokhoz és a dohányzásra kijelölt szalon is vonzotta a vendégeket.
Eleinte a kávéfajták nem viseltek neveket.
Ezért volt az, hogy a pincér egy színskálát vitt minden rendelésnél az asztalhoz, amin a feketétől a tejfehérig voltak a színek feltüntetve, jelezve így, melyik mennyire erős kávé.
Ezután a vendég választott színt, ezzel kávét is, annak erőssége szerint.
Sok híres tudós, művész, mérnök, politikus gyakori látogatói voltak a kávéházaknak, mint például Gustav Klimt vagy Theodor Herzl.
1950-ben kezdődött a kávéházak „kihalása”.
Prága, Budapest, Lemberg, Triest és más nagyobb városban lévő kávéház is sajnos erre a sorsra jutott.
Az osztrák és magyar területeken is sok kávéház alakult bécsi mintára, amely egy része még mindig létezik.
New York Kávéház: az épület a Boscolo Hotelben található a Blaha Lujza téren, máig üzemel
Abbázia Kávéház: az Andrássy úton volt, itt találkozott a magyar művészvilág a 20. század végén és a 19. század elején.
Neves művészek itt tárgyaltak, mint például Lechner Ödön, Szinyei Merse Pál, József Attila vagy Rejtő Jenő.
1950-ben kezdődött a "kávéházak haldoklása", így néhány híres, bécsi kávéházat be kellett zárni, mert a fejlődés által okozott szabadidős szokások, mint a televízió, háttérbe szorították őket.
Megjelentek a "modern" eszpresszó bárak, mindazonáltal, még mindig vannak olyan tipikus bécsi kávézók, melyek megőrizték eredeti bájukat.
Az 1990-es évtől kezdve foglalkoznak azzal, hogy ezeket a régi kávézókat az eredeti formájukban megőrizzék.
Imperial Kávézó - Hotel Imperial Kärntner Ring
Sacher Kávézó - Sacher Hotelben, az Operaház mögött, szintén híres a Sacher tortáról
Eszpresszó: Milánóból származó elkészítési módja a kávénak, itt a víz nagy nyomás révén finomra őrölt kávébabból van kifőzve
Ristretto: a kicsi és erős testvére az eszpresszónak. Ez egy rövid eszpresszó kevesebb vízzel, így sokkal intenzívebb
Americano: eszpresszó kávé több vízzel
Mokka: mokkababból készül, és csokoládés íze van
Cappuccino: eszpresszónak készül, ám tejjel és tejhab koronával szervírozzák. A forró, habosított tejhab koronát kakaóporral szórják meg
Latte macchiato, a "foltos": ez egy olasz tejeskávé változat, amely eszpresszó kávét, forró tejet és habosított tejet tartalmaz. A hozzávalók nincsenek összekeverve, egyenként öntik ki, így rétegeket képezve és egy magas pohár találják
Jeges kávé: egy hideg eszpresszó kávé édesítve, tejszínhabbal vagy fagyival. A kávé nagyon erősen hűtött, ezért különös népszerűségnek örvend a nyári időszakban
Melange: félig eszpresszó félig forró tej, sok tejhabbal szervírozva
Kapucinus: nagy mokka tejjel vagy tejszínnel - barna, mint a kapucinus szerzetesek csuhája
Biedermaier: nagy mokka tejszínhabbal és sárgabaracklikőrrel
Fiáker: eszpresszó rummal vagy konyakkal, tejszínhabbal a tetején
Kaisermelange (császármelange): mokka kávé felvert tojás sárgával és mézzel vagy cukorral van ízesítve
Mária Terézia: mokka kávé egy kevés narancslikőrrel