Jó tudni: Ünnepnapok Ausztriában

Munkaszüneti napok, avagy a „kényszerpihenőd napjai”

Szerencsésnek mondhatjuk a mezőgazdaságban és erdőgazdaságban dolgozókat, hiszen néhány szövetségi államban az ottani törvénynek köszönhetően további munkaszüneti napok illetik meg őket, mivel Ausztriában többszintű ezeknek a napoknak a meghatározása.

Egy adott évben összesen öt hét fizetett szabadság jár.

Ez egy ötnapos heti munkarendnél huszonöt napot, hatnapos munkarendnél pedig harminc napot jelent.

Ezekről korábban már született egy informatív blog bejegyzésünk, aminek segítségével te is láthatod, hogy mennyi pénzt tudsz a szabadnapjaidon is pihenéssel keresni.

Biztos sok olvasónkban felmerül az a kérdés, hogy a vendéglátásban hogyan lehet egyáltalán szabadnaphoz jutni, hiszen a vendéglátó egységek karácsonykor, szilveszterkor, húsvétkor is tárt kapukkal várják a vendégeket.

Mivel a szabadnapok sok esetben olyan ritkák, mint a fehérholló egy vendéglátós életében, ezért mi azt ajánljuk, hogy ezeken a napokon használja ki mindenki az ismeretlen ország adta lehetőségeket.

Habár nem állami ünnep, de Ausztria-szerte nagy hagyományokkal rendelkezik a Walpurgis-éj április 30-án és a Rupert nap, azaz Rupertitag szeptember 24-én.

Walpurgis-éj ünnepén az a hagyomány, hogy tábortüzeket raknak, sőt a régebbi időkben lábosokkal nagy zajt csaptak, így próbálták elűzni a gonosz szellemeket.

Rupertitagra jellemző, hogy ezen a napon a feldíszített marhákat terelik le a havasi legelőkről, ami az utazók számára nagy úttorlaszokat és dugókat okoz.

Salzburg tartományban ez olyan nagy volumenű, hogy Rupert napja munkaszüneti napnak is számít.

Ha ez mind nem lenne még elég, egyes tartományokban további munkaszüneti napok is lehetnek.

Burgenlandban november 11. Szent Márton ünnep az ilyen.

Alsó-Ausztriában pedig november 15. Szent Lipót ünnepe.

Az evangélikus egyház ünnepe még: március 25., Nagypéntek.

Sok esetben jó, ha előre gondolkodsz és számolsz az ünnepnapokkal!

Gyakran ez a legutolsó dolog, amire az ember általában gondol egy új élet kezdetén, hogy az új országban is vannak jeles ünnepnapok.

Ausztriában nincs előre ledolgozott munkanap az ünnep miatt.

Csak az adott napon vannak zárva az üzletek, irodák. A múzeumok azonban általában ezeken a napokon is nyitva tartanak.

Ausztriában a július és augusztus, valamint a karácsony és a húsvét számít főszezonnak.

Mi azt ajánljuk, hogy ezekre az időszakokra mindenképp foglald le előre a szálláshelyet és a közlekedési eszközökre szóló jegyeket.

Ha el akarod kerülni azt a bizonyos, picit sem kellemes élményt, hogy éppen valami fontosért ugranál le a boltba, és az zárva van, érdemes feljegyezni az alább felsorolt dátumokat!

Barátkozzunk egy kicsit az osztrák kultúrával, főleg ha te is kintre tervezel…

Neujahr, azaz Újév: meglepő módon minden év január 1-én… :)

Dreikönige, azaz a Háromkirályok napja, avagy Vízkereszt: minden év január 6-a, amelynek hagyománya Ausztrián kívül Németországban és Svájcban terjedt még el.

Az ünnepet Dreikönigfestnek is nevezik.

Ilyenkor szokás a házat, lakást megáldani: felkerül az ajtófélfára egy számokból és betűkből álló felírat, amely az adott évszámot és az áldás tényét tartalmazza.

Hazánktól eltérően vízkereszt napja is törvényes ünnep.

Ostermontag, azaz Húsvét hétfő: a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódik a nagypéntek és a húsvéthétfő is.

Tag der Arbeit, azaz a Munka ünnepe: ez az egyik olyan ünnep, ami nem vallási eredetű.

Május 1-e állami ünnepnek számít, amikor neked is jár a jól megérdemelt szabadnap.

ChristiHimmelfahrt, azaz Urunk mennybemenetele, avagy Áldozó csütörtök, Áldozó nap: húsvét után a 40. nap, ekkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus mennybemenetelét. 

Pfingsmontag, azaz Pünkösdhétfő: ezzel a harmadik ünneppel zárják az osztrákok a májust.

Fronleichnam, azaz a nyári ünnepek úrnapja: jellemzően Pünkösd után két héttel kerül megrendezésre.

Katolikus főünnepnek számít az Úrnapja, vagyis az Úr testének és vérének ünnepe, amikor országszerte több mint két millióan vesznek részt a hagyományos körmeneteken.

Ausztria mellett, Németországban és Svájcban is munkaszüneti nap.

Maria Himmelfahrt, azaz Nagyboldogasszony: a nálunk is nagy ünnepnek számító Nagyboldogasszony napja az egyik legfontosabb katolikus ünnep, amely az év 8. hónapjának 15. napjára esik.

Ezen a napon a katolikus hívők Szűz Mária mennybemenetelét ünneplik.

Számos országban még munkaszüneti nap – 1945 előtt Magyarországon is az volt.

Nationalfeiertag, azaz Nemzeti ünnep: október 26. az örökös semlegesség ünnepnapja, vagyis az 1955-ös Alkotmány kihirdetése.

Allerheiligen, azaz Mindenszentek: november 1-én emlékezünk meg a már elhunyt szeretteinkről.

Maria Empfängnis, azaz Szűz Mária szeplőtelen fogantatása: szintén egy katolikus hittétel, amely szerint Szűz Mária már édesanyja, Szent Anna méhében szeplőtelenül, vagyis eredendő bűn nélkül fogant. 

December 8-a is munkaszüneti napnak számít eszerint az osztrákok életében.

Weinachtsfeiertag, azaz Karácsony: december 25-26 a szeretet ünnepe szerte a világon.

December 26-át Szent István ünnepének is hívják.

Advent idején egész Ausztriában adventi koncerteket és kiállításokat szerveznek.

Ha a karácsonyi időszakban Bécsben járunk, mi jellegzetesebbel találkozhatnánk, mint a mámorító puncs illata és íze?!

Mit jelent számodra, munkavállalónak az ünnepnap?

Munkavállalás szempontjából is érdemes tisztában lenned, hogyan számolj egy-egy ünnepnappal.

A kollektív szerződés szerint szabadnap, vagy fél napos a munkaidő a december 24., Szenteste, és a december 31., Szilveszter.

Ha az ünnepnapon végzett munka túlóra díját nézzük, akkor a többletmunka pótlékának kiszámításánál a havi bér 1/143-át kell alapul venned.

Ezzel a számítási alappal figyelembe vesszük mindazt a 12 havi bért meghaladó rendkívüli kifizetést, amivel a túlórát, többletmunkát, vasár- és ünnepnapon végzett munkát díjazzák.

50%-os ünnepnapon végzett munkára eső pótlék jár az ünnepnap végzett munka után, ha az azon naptári napon elrendelt normál munkaidőt dolgozod le.

Ez a szabályozás a több műszakban dolgozó munkavállalókra csak abban az esetben vonatkozik, ha az ünnepnap végzett munka után nem kapnak kiegészítő pihenőnapot.

100%-os pótlék jár a végzett túlórára, ha az ünnepnap végzett munka meghaladja a vonatkozó heti munkanapra meghatározott normál munkaidőt.

Munkadíj törvényes ünnepnapokon is jár, munkát viszont nem kell végezned!

Persze a vendéglátásban megeshet, hogy ünnepnapon is dolgoznod kell, ha a munkavállaló ezt külön kéri, de ezt neki feléd külön plusz pótlékban díjaznia is kell.

Az 2016-os évből hátramaradt ünnepnapok

Törvényes ünnepnapok az év hátralevő részében:

augusztus 15. Nagyboldogasszony

október 26. Nemzeti Ünnep

november 1. Mindenszentek

december 8. Szűz Mária szeplőtelen fogantatása

december 25. Karácsony

december 26. Szent István ünnepe