A követelmények miatt a kollégák hullanak, mint a legyek Ausztriában

Minimális befektetés – maximális megtérülés

A Tiroli csapata beizzította a téli gyorskatapultot.

Csak rajtad múlik, hogy partner leszel-e ebben és beszállsz.

Mi – és már több száz álláskereső – nagy erőket mozgósítunk, hogy az idei téli szezon is nagyot szóljon Ausztriában, illetve Dél-Tirolban.

Ha Neked is az a célod, hogy Karácsony után már biztosan euróban kapd a fizetésed az osztrákoktól, akkor légy résen az elkövetkezendő hetekben, hiszen rengeteg olyan információval fogunk segítségedre lenni, amit máshonnan egészen biztosan nem fogsz megkapni.

A legnehezebb pillanatok egyike, amikor fel kell venni a csörgő telefont és először meg kell szólalni németül.

Tudjuk, hogy ehhez bátorság kell, mi is jártunk ebben a cipőben.

Mivel nem érünk rá köntörfalazni és húzni a szezonig lévő kevés időt, mi megkerestük korábbi álláskeresőinket, akiknek már sikerült.

Mivel első kézből származó információkra van szükséged, ezért a közel száz sikeresen elhelyezkedett vendéglátós szakemberünkkel beszéltünk és kikértük a véleményüket, tanácsaikat, amiket Neked üzennek.

Szóljon nagyot a téli szezon Ausztriában

Az első dolog, amit mindenki kiemelt, hogy hatalmas a túljelentkezés az országban: egy-egy meghirdetett pozícióra van, hogy napi 50-60 önéletrajz is érkezik.

Így persze a munkáltatók jó helyzetben vannak, úgy válogathatnak a munkaerő között, mint a kiskirályok.

Sajnos ezzel meg kell barátkozni, el kell fogadni, mert befolyásolni ezt Magyarországról nem lehet.

Főleg addig, amíg ekkora eltérések vannak az alapbéreket illetően.

Ez nem teljesen igaz!

Lehetsz ráhatással és befolyásolhatod, hogy Téged válasszanak és megbecsüljenek!

Csak hozzáállás kérdése, és hogy mennyit tudsz tenni azért, hogy elérd a célod.

Ha felkészült vagy és kellően pozitív attitűddel állsz hozzá a rád váró munkához, a főnöködhöz és a kollégáidhoz - egyáltalán az új szituációhoz -, akkor ezt észre fogják venni és kitűnsz a szürke masszából, ami nap-nap után házal leendő főnököd szállodájánál.

Tehát az első és legfontosabb, hogy ne restellj kérdéseket feltenni és minden információt kinyomozni, ami azt szolgálja, hogy beteljesítsd a vágyadat: megszerezd azt a bizonyos jól fizető állást Ausztriában.

A cél közös, mi már ezen munkálkodunk több mint 8 éve.

Te mióta kergeted az álmod?

Hogyan képzeld el a szállodai munkát?

Nem nyaralni mész, tehát azon ne lepődj meg, hogy dolgoznod is kell.

Nagy a hajtás, és aki nem bírja, az keressen más munkát. „Nagy a szórás a kollégák tekintetében, mert a magas követelmények miatt hullanak, mint a legyek.” – meséli egy 2012 óta Ausztriában dolgozó pár.

Az a tapasztalatuk, hogy az osztrák munkáltatók nagyon örülnek, ha találnak egy motivált munkaerőt, aki bírja a pörgést és igényesen el is végzi a munkáját.

Te ilyen vagy?

A pár szobalány tagja már az első két hét után egy egész szintet megkapott takarításra, mert látták, hogy jól dolgozik, jó munkaerő.

Ezt honorálják is, nekik például több nyelvtanfolyamot is megfinanszírozott a vezetőség.

Kihangsúlyozzák, hogy sajnos nagyon sok munkavállaló képzavarban van, amikor Ausztriában próbál szerencsét.

Aki nem úgy áll a munkához, ahogy az elvárható lenne, ne számítson semmi jóra.

Ne higgye azt senki, hogy tisztességesen ki lesz fizetve, ha szezon közben egyik napról a másikra viszlát-ot mond a munkáltatónak.

Vendéglátás = pörgés

Roland 2012-ben dolgozott Ausztriában egy 40 szobás hotel kb. 100 fős éttermének a konyháján, mint mosogató.

A személyes beszélgetést és a félnapos próbanap után, rögtön dobták is a mélyvízbe.

Annak ellenére, hogy mosogatóként keresett munkát, más feladatokat is el kellett látnia: az étteremben ő cserélte a boros, illetve sörös hordókat; volt, hogy a kertben gazolt vagy csomagot hordott, de a tetőn is cserélt cserepet.

A korábbi telefonos beszélgetésben megbeszélték, hogy más feladat is lenne, de konkrétumokat nem tudott.

Nem bánta, mint mondja: „Nem esett le az aranygyűrű az ujjamról.”

Két műszakban dolgozott: reggel 9-től délután 2-ig, majd délután 5-től este 9-ig, vagy 10-ig.

A nagy hajtás ellenére is vonzó volt a munka, 1350 eurót kapott kézbe és még a szállásért, valamint az ellátásért sem kellett fizetnie.

A szezon végén plusz 150 euró körül kapott és a kollégákkal megosztották a közös borravalós persely tartalmát is.

Az étel teljesen rendben volt náluk, ugyanazt ehette, mint a vendégek.

A szállás pedig egy külön épületben volt megoldva; apartmanokban szállásolták el a személyzetet.

Az biztos, hogy ez egy fizikailag megterhelő munka, de azt sem lehet elfelejteni, hogy az állandó rohanás, a nyelvi és kulturális különbségek miatt is rengeteg a félreértés, a súrlódás.

Egyik szakácsunk, aki 2010 óta dolgozik Ausztriában, elmondta, hogy neki az a legnehezebb, hogy kéthavonta van csak alkalma hazajárni a családjához.

Elmondása szerint „Ausztriában igazán megtanul kitartónak lenni az ember”.

Zsuzsanna is osztja ezt a véleményt, szerinte is fejben dől el minden: „vagy akarja valaki, vagy nem”.

Már harmadik éve dolgozik Ausztriában szobalányként és csak ajánlani tudja mindenkinek.

Neki sose volt gond a bérkifizetéssel, de az biztos, hogy ezért sokat kell dolgozni: egy átlagos munkahét 6 munkanapból áll és nem mindig nyolc órásak a napok.

Sokan nem bírják a tempót és vannak, akik megsértődnek a hangnem miatt is, amivel nap, mint nap találkoznak: „Sokan elmennek… aki nem tudja ezt elviselni – a jó pénz ellenére sem -, az készüljön fel a munkahelyváltásra.”

Hozzáfűzi, hogy habár ő sem a német nyelv magas szintű tudora, de ügyes kommunikációval mindig megoldott mindent.

Nem kell ajtóstul rontani a házba, olykor egy kérdéssel többet érünk el, mintha rögtön fenyegetőznénk.

A felszolgáló Klára és párja a kint töltött szezonokban olyannyira megszerették Ausztriát, hogy ma már kint laknak és nem is tervezik a hazaköltözést.

Szerintük: „Ha jól dolgozol és szorgalmas vagy, akkor megbecsülik a munkádat és téged is.”

Van lehetőség az előrelépésre, amit Magyarországon sajnos nem tapasztalt.

Szakmailag nagyon sokat tanult Ausztriában és a referenciáinak köszönhetően – amiket minden korábbi munkáltatójától ügyesen elkért – könnyen talált egy nagyon jó éves munkát a párjával együtt.

Tolerancia és kommunikáció a megoldás

Abban minden megkérdezett egyetértett, hogy vannak hajtósabb napok és vannak könnyebb napok is.

Az biztos, hogy olyan feladatot soha nem kaptak, amit nem lehetett megoldani.

Nehezítő tényező, hogy sokféle nemzetiséggel kell együtt dolgozni – a tolerancia nagyon fontos.

Természetesen a vezetőségen is múlik, milyen az alaphangulat.

És meg kell tanulni azt is, hogy nem biztos, ha magyarból fordítasz németre valamit, az ugyanúgy hangzik, ugyanaz az árnyalatbeli értelme, mint itthon.

A szezon csúcson, amikor amúgy is stresszes mindenki, a súrlódások is gyakoribbak.

Ezeket nem kell azonban a szívedre venned, tudnod kell, hogy a másik is ugyanúgy szenved, mint te, ugyanazt érzi, mint te: ő is távol van a családjától.

Ezt csak türelemmel lehet megoldani.

Ha más nem is marad meg, ezt ne feledd!

Érdemes utánajárni a dolgoknak, hiszen egy-egy szezon közben illetve után is rengeteg kedvezményt kaphatunk az élet számos területén: ingyenes vonatozás, adóvisszatérítés, szauna és edzőterem használat…és még kit tudja, mi.

A munkáltatóval pedig jó, ha mindent előre letisztázunk, hogy később fel se merüljön az, hogy esetleg félreértettünk valamit.

Párok esetében nem szabad elfeledkezni arról, hogy problémamentesen együtt tölthessék a szabadnapjukat.

Elvárni persze nem lehet, hogy minden héten – például ünnepekkor, amikor teltház van - figyelembe tudják ezt venni, de az biztos, hogy ahol szeretik és alkalmazzák a párokat, ott ezt megoldják.

Ha jó munkaerő vagy, akkor bármit lehet kérni.

Mindent meg lehet beszélni, a legtöbb munkáltató teljesen rugalmas.

Mint mosogatónk meséli:

„Amikor orvosi műtét miatt haza kellett utaznom párommal Magyarországra, fel sem merült, hogy ne lenne erre lehetőség. Sőt egy hetes bónusz pihenőt biztosítottak, majd plusz segítséget a munka elvégzésében. Arra is van lehetőség, hogy látogatókat fogadj otthonról, nálunk nagyon kedvező feltételeket biztosít a főnökség: 50% engedménnyel vehetik igénybe a vendégszobákat a családtagok és barátok illetve a személyzeti szobákat is választhatják két euróért éjszakánként.”

A próbamunka illetve a személyes találkozó pedig egyáltalán nem elhanyagolható; Kláráékkal előfordult, hogy mások voltak a feltételek, mint amiben először megállapodtak telefonon.

Mások szintén több vasat tartottak a tűzben, mikor kiutaztak Ausztriába, mert egyáltalán nem biztos, hogy szimpatikus lesz a hotel, a főnököd vagy a kollégád. Ilyen szituáció előfordulhat és jó, ha számolsz vele, nem pedig ott – helyben – esel kétségbe.

Az tehát bizonyos, hogy munka van, munkavállalókat egyfolytában keresnek, viszont csak rajtad múlik, hogy ezt hogyan használod ki.

Ha rossz szájízzel állsz a dologhoz, abból nem fog semmi jó kisülni, a legegyszerűbben fogalmazva: munka nélkül maradsz.

El kell dönteni mit akarsz és egy kicsit szenvedni érte.

Dél-Tiroli szobalányunk - annak ellenére, hogy fizikálisan nagyon megterhelő volt és sokszor fájó háttal ment haza munka után - azt mondja, egy szezonra mindenképpen érdemes kipróbálni.

„Havi 1200 eurót kaptam kézhez, ami több volt, mint amit édesanyám és a testvérem együtt kerestek Magyarországon.”

Útravalóul a jótanácsok

1. A követelemények miatt a kollégák hullanak, mint a legyek Ausztriában.
   
   
2. Sajnos nagyon sok munkavállaló képzavarban van, amikor Ausztriában próbál szerencsét.
   
   
3. Ausztriában igazán megtanul kitartónak lenni az ember.
   
   
4. Ha jól dolgozol és szorgalmas vagy, akkor megbecsülik a munkádat és Téged.
   
   
5. Olyan feladatot soha nem kapsz Ausztriában, amit nem tudsz végrehajtani.
   
   
6. A szezon csúcson, amikor amúgy is stresszes mindenki, a súrlódások is gyakoribbak. Ezeket nem kell azonban a szívedre venned, tudnod kell, hogy a másik is ugyanúgy szenved, mint Te, ugyanazt érzi, mint Te: ő is távol van a családjától.
   
   
7. Ha jó munkaerő vagy, akkor lehet bármit kérni.
   
   
8. El kell dönteni mit akarsz és egy kicsit szenvedni érte...
   
   
9. Fizikálisan nagyon megterhelő volt és sokszor fájó háttal ment haza munka után.
   
   
10. Havi 1200 eurót kaptam kézhez, ami több volt, mint amit édesanyám és a testvérem együtt kerestek Magyarországon.